BIZTONSÁGOS CSERNOBIL NAPJAINKBAN?

Sugárzás Csernobilban akkor és most

A sugárzás az energia kibocsátásának általános módja és a világon mindenütt jelen van, beleértve még saját testünket is. A “sugárzás” kifejezést hosszú évtizedeken keresztül azzal a hellyel kapcsolták össze, amely megváltoztatta az emberiség modernkori történelmét: Csernobil és a csernobili atomerőmű-baleset az emberiség eddig legnagyobb nukleáris katasztrófája. A csernobili atomerőmű 4-es számú reaktorának robbanása végzetes következményekkel járt, amelyeket a katasztrófa bekövetkeztét követően a  sugárzás szétterjedése okozott. Az erőműben és a környező területeken (beleértve a Pripjaty városát) a sugárzási szint dózisértéke 0,1-ről 300 Sievertre nőtt óránként (közel egy milliárdszor – 1 000 000 000-szor több, mint a mikroSievertben mért normál természetes háttérsugárzás – μSv). A robbanás következtében a  leginkább radioaktív izotópok (jód-131, cézium-137, 90-stroncium) kerültek a levegőbe. A lángokban álló reaktor környékén már 10 perc tartózkodás is akut sugárzásbetegséget (ARS) és életveszélyes sugármérgezést okozott. 

Hogyan csökkent a radioaktív sugárzás a csernobili robbanást követően?

Hetekkel a baleset után még mindig folytak a mentési munkálatok (a reaktor magjában lévő tüzet csak két héttel a robbanás után sikerült teljes mértékben eloltani). A legveszélyesebb részecskéknek (például a 131-jódnak) nagyon rövid felezési ideje*, és kevésbé veszélyes vagy stabil izotópokká való átalakulásáig a sugárzási szint nagyon lassan csökken. A felrobbant reaktor fölött húzódó, az erőmű biztonságos lezárására szolgáló betonszarkofág (1986. november 30-án fejeződött be az építése, rekordidő, mindösszesen 7 hónap alatt) a sugárzást nagy mértékben csökkentette és lehetővé tette a további mentési munkálatok biztonságos végzését. A radioaktív izotópok általában meglehetősen nehezek, és ezen tulajdonságuknak köszönhetően folyamatosan egyre mélyebbre jutnak a talajba; minden évben körülbelül egy centimétert süllyednek lefelé.

FELEZÉSI IDŐ? MIT JELENT EZ PONTOSAN?

*Azt az időt, ami alatt egy radioaktív anyagban a magok száma a kezdeti érték felére csökken, felezési időnek nevezzük. Ez azt jelenti, hogy a radioaktivitás soha nem szűnik meg teljesen, de egy bizonyos idő elteltével elhanyagolhatóvá válik. Például 10 felezési idő után a radioaktivitás 1000-szer kevesebb lesz, 20 felezési idő után 10 ezerszer kevesebb és így tovább, akár évezredeken keresztül is.

Milyen erős a radioaktív sugárzás Csernobilban ma?

Napjainkban az evakuált terület továbbra is egy elhagyatott pusztaság, Pripjaty és Csernobil szellemváros maradt annak ellenére, hogy mára már nagyon nehéz ott olyan mértékű radioaktivitást találni, amely meghaladja a természetes háttérsugárzást. Ez is az egyik oka annak, hogy a 30 km-es tiltott zónát az idők során természetvédelmi területté nyilvánították. A 10 kilométeres zónában még mindig találhatók olyan úgynevezett radioaktív forró pontok, ahol a sugárzás még mindig százszorosan, vagy akár ezerszeresen is meghaladja a természetes szintet. Csernobili túrád során ilyen helyekre is elviszük, de természetesen nem maradunk sokáig. A vörös erdő területét (az egykori csernobili erdő az erőmű mögött, amely a baleset után néhány nappal a sugárzás következtében kiszáradt) is csak átutazás idejére érintjük.
2016-ban, amikor az Új Acélszarkofágot a régi betonszarkofágra csúsztatták, a csernobili atomerőmű környékén tapasztalható sugárzás nagyjából a harmadára – negyedére (óránként 1,2 mikroSievertel) csökkent. Pripjatyban egyes helyeken mértek ugyan a 0.9 μSv/óra erősségű sugárzást, de általában a környéken mért sugárzás nem éri el a természetes szintet, azaz a 0,3 μSv/óra értékét. Ezeket az értékeket még további körülmények is befolyásolhatják, például az időjárás (télen ugyanis alacsonyabb, míg nyáron magasabb ez az érték).

Mik lehetnek most egy Csernobil túra veszélyei? Vannak egyáltalán?

Ennyi év elteltével Csernobilba látogatni biztonságosabb, mint valaha. A CHERNOBYLwel.come több, mint 10 éves működése során kitapasztaltuk, kifejlesztettük a radioaktív helyeket elkerülő legbiztonságosabb útvonalakat . Így is maradtak “veszélyesebb” területek, de itt a csoportok csak a lehető legrövidebb ideig tartózkodnak – például, ha keresztülutazni szükséges rajtuk, hogy túrád során minden fontos helyet és épületet láthass. Bizonyos útjainkon az atomerőmű belsejébe is ellátogatunk, természetesen a biztonsági előírások maradéktalan betartása mellett Csernobili egyéni túrák.

A csernobili tiltott zónában töltött egy nap során testedet olyan mértékű sugárzásmennyiség ér csak, amennyi természetes körülmények között is elkerülhetetlen. Viszonyításképpen, ez az adag általában 300-szor kevesebb, mint egy teljes röntgensugaras vizsgálat. Egy több órás repülőúthoz viszonyítva pedig – ahol sokkal nagyobb kozmikus sugárzás érkezik a külső térből – szintén nem tekinthető veszélyesnek a csernobili radioaktív sugárzás. Számokban kifejezve, Csernobilban egy nap alatt 3-4 μSv gamma-sugárzás ér (a sugárzás típusait lentebb láthatod), ez egy olyan sugárzásmennyiség, ami egyáltalán nem káros. Összehasonlításképpen, a legtöbb atomerőmű világszerte meghatároz egy biztonsági határt, hogy mennyi sugárzás érheti naponta az ott dolgozókat- ez pedig napi 50-100 μSv. Valószínűleg nagyobb sugárzás ér majd a Kijevbe tartó repülőúton, mint egy nap alatt Csernobilban.

VIDEO: Sugárzás repülés közben 🚀

Milyen szabályok vannak a csernobili tilalmi zónában?

A csernobili tilalmi zóna látogatóinak arra kell figyelni, hogy kerüljék a radioaktív port, amely bizonyos helyeken előfordulhat, és kisebb, nem veszélyes mennyiségben megragadhat ruházatukon vagy cipőjükön. Ezért mi az javasoljuk, hogy minden látogató alaposan mossa ki a ruháját és cipőjét, amint hazatért. De még jobb, ha olyan ruházatban vesz részt a túrán, amit később nem sajnál akár ki is dobni. A túra során minden vendégünk ingyenes sugárzásmérőt kap. A CHERNOBYLX az egyetlen utazási iroda, amely ingyenesen biztosítja a Geiger-Müller-számlálót a résztvevők biztonságérzetének és kényelmének növelése érdekében. Az alacsony kockázatnak és annak ellenére, hogy a tizennégy év alatt összesen csak 10 esetben fordult elő, hogy a turistáinknak a sugárzásellenőrzést követően meg kellett mosniuk a cipőjüket, kérjük, hogy a túra során végig maradj közel vezetőjdhöz és tartsd be az utasításait

Csernobil napjainkban biztonságosabb mint a Vatkinán? Hogyan valósítjuk meg a bolygó legbiztonságosabb csernobili túráját?

Bővebben a radioaktív sugárzásról

Sugárzás 101

Minden környezetünkben lévő tárgy – a saját testünket is beleértve – atomokból áll, amelyek a magban található protonokból és neutronokból, valamint az őket körülvevő elektronokból tevődnek össze. Ugyanazon kémiai elem atomjai azonos számú protonnal rendelkeznek, de a neutronok számában különbözhetnek . Ennek alapján ugyanazon elemnek a különböző variánsait izotópoknak hívjuk. Például a szén két legismertebb izotópja az ún. szén-12 és a szén-14, ahol a szám a protonok és a neutronok számának összegét jelöli.

Az izotópokat két csoportba oszthatjuk az alapján, hogy stabilak vagy pedig átalakulnak-e a radioaktív bomlásnak, egyszerűbben csak a radioaktivitásnak nevezett folyamat során. Azt a időtartamot, amely valamilyen radioaktív izotóp bomlásához szükséges, nevezzük a felezési időnek, ami a másodperctől a milliárd évig terjedhet. Ha a felezési idő rövid, akkor a bomlás gyors: egy ilyen gyorsan bomló izotóp radioakítvabb, míg hosszabb felezési idő esetén ez fordítva igaz.

Nagyon fontos annak megértése, hogy a sugárzásnak egy bizonyos szintje természetes jelenség, hiszen minden egyes elemnek van valamennyi radioaktív izotópja, és ezek közül számtalan megtalálható a körülöttünk lévő természetben is. Ez tulajdonság minden tárgyat bizonyos mértékig radioaktívvá tesz, beleértve a saját testünket is, amely kis mennyiségű radioaktív kálium-14-et és kálium-40-et tartalmaz. Ezeknek jellemzően körülbelül 8000 atomja bomlik el minden másodpercben. Testünk ennek következtében hozzászokott az alacsony szintű radioaktivitáshoz, ami teljesen ártalmatlan.

Jó és rossz sugárzás – mekkora sugárzás veszélyes a testemre?

A sugárzás nem más, mint az energia szállítása. A sugárzást ionizálóra és nem ionizálóra oszthatjuk attól függően, hogy mennyire képes az atomok és a molekulák ionizálására, illetve a közöttük lévő kémiai kötések megzavarására. Például a látható fény vagy a rádióhullámok a biztonságos, nem ionizáló elektromágneses sugárzások csoportjába tartoznak, míg a radioaktív bomlás során kibocsátott sugárzás veszélyes ionizáló sugárzás. Az ionizáló sugárzást az teszi veszélyessé, hogy képes megzavarni az élő szervezetek sejtjein belüli kémiai kötéseket, amellyel károsíthatja őket, ez a károsodás pedig kedvezőtlen egészségügyi hatásokhoz vezethet.

Az elnyelt sugárzás mennyiségét nevezzük dózisnak. Számunkra most a legfontosabb az úgynevezett effektív dózis, amely az elnyelt mennyiségen kívül figyelembe veszi a sugárzás típusát és biológiai hatását. Pontosan ez az effektív sugárzás az, amit sugárzásmérő eszközünk mér majd a csernobili túra során. Az effektív dózis mértékegysége a Sievert, vagy mikroSievert (egy mikroSivert 1/1 000 000-od része egy Sievertnek). Sugárzásmérőnk méri a mikroSievert óránkénti tényleges sugárzási szintjét, és a dózismérő bekapcsolásakor automatikusan kiszámítja a teljes mennyiséget. Ahogy azt korábban már említettük, a csernobili lezárt zónában vezetett útjaink során a sugárzásmérő nagyjából 3-4 mikroSievert gamma-sugárzást fog mérni.

Természetes és mesterséges sugárzás

Elsőre talán ijesztőnek hangzik arról beszélni, mekkora radioaktív sugárzás ér majd a csernobili túra során, de a lényeg, hogy legyen hozzá egy viszonyítási alapod. Fontos tudni, hogy a sugárzás bizonyos szintje, az úgynevezett háttérsugárzás teljesen természetes jelenség, és mindenütt jelen van a minket körülvevő világban. Maga a háttérsugárzás több forrásból áll, így beleértve a radioaktív izotópokból származó természetes sugárzást és a kozmikus sugárzást is, ami a világűrből származik. A háttérsugárzás legjelentősebb forrása a radon: az a radioaktív gáz, amely természetes módon szabadul fel a talajból és mi pedig a levegővel együtt belélegezzük. Különösen egyes rossz szellőzésű épületeken belül ez a gáz felhalmozódhat, és a sugárzási szint könnyedén nagyobb mértékűvé válhat, mint a tilalmi zóna nagy részén.

A számadatok alapján a háttérsugárzás összes forrása világszerte napi 8 mikroSievert körül mozog. Ennél fogva láthatod, hogy a sugárzásmérőd által mutatott 3-4 mikroSievert egy 10-12 órás túrán teljesen biztonságos, és ahhoz hasonló, mint ami egy átlagos napon az otthonodban ér. Ráadásul ma már vannak olyan helyek is a világon, ahol a sugárzás szintje magasabb, mint Csernobilban. A brazil Guarapari Beach tartja a rekordot, ahol bizonyos helyeken a sugárzás szintje többszázszor is meghaladhatja a jelenlegi csernobili szintet.

A háttérsugárzás természetes forrásai mellett sok olyan mesterséges forrás is létezik, melyeknek szintén ki vagyunk téve a mindennapokban. Ez magában foglalja az egyes orvosi eljárásokat, de a dohányzást is, mivel a cigarettafüst jelentős mennyiségű radioaktív polónium-210-et tartalmaz – ez adja a dohányzás rákkeltő hatását. Egy másik radioaktív tevékenység a repülés, mivel a nagy magasságokban sokkal inkább ki vagyunk téve a kozmikus sugárzásnak, amelytől a “földön maradva” a légkör általában megvéd bennünket. Az alábbi 1. sz. táblázatban felsoroljuk a leggyakoribb mesterséges forrásokat. Amint látod, a dohányzás az egyik legradioaktívabb tevékenység, amelyet az ember megtapasztalhat, és napi egy doboz cigaretta elszívásával egy év alatt 10 000-szer nagyobb radioaktív adagot kap, mint a csernobili zónába történő kirándulás során.

Az ionizáló sugárzás (bomlás) 4 fajtája

Alfa sugárzás (bomlás)

Ez a leggyakoribb sugárzás, ugyanis a radioaktív izotópok nagy része az alfa részecskék kibocsátásával bomlik. Az alfa részecske két protonból és két neutronból áll. Mivel ezek elég nagyok és elektromos töltést hordoznak, nagyon könnyű megállítani őket. Egy papírdarab vagy néhány centiméter levegő általában elégséges ahhoz, hogy hatékonyan védjen az alfa-sugárzással szemben. Ha azonban valamilyen alfa-radioaktív anyagot fogyasztunk vagy belélegezzük azt, és ezáltal az közvetlen kapcsolatba kerül a belső szervek szövetével, akkor károkat és komoly egészségügyi problémákat is okozhat. Ezért kell elkerülni az élelmiszerek szennyeződését és ez a legfőbb oka annak, amiért szigorúan tilos bármilyen élelmiszert fogyasztani a tiltott zónában történő utazás során.

Béta sugárzás (bomlás)

elektronokból vagy úgynevezett pozitronokból áll. Egy darab műanyag, alumínium fólia vagy néhány méter levegő viszonylag könnyen megállítja ezt a típusú sugárzást. Emiatt dószismérő csak rövid ideig észleli a béta-sugárzást az úgynevezett hot spotok közelében és nem jelent súlyos egészségügyi kockázatot sem. Hasonlóképpen az alfa-sugárzáshoz, a béta sugárzás esetében az esetlegesen szennyezett élelmiszerek fogyasztásának elkerülése a legfontosabb biztonsági szempont.

Gamma sugárzás (bomlás)

az elektromágneses sugárzás egy fajtája. Gyakorlatilag ugyanaz, mint a látható fény vagy rádióhullám, viszont ezeknél sokkal energikusabb. Ez a típusú sugárzás könnyen áthatol a legtöbb felületen, ezért a legjobb védekezés ellene az, ha nagy mennyiségű ólommal vagy betonnal zárják le. A gamma-sugárzás nagyon gyakori jelenség, szinte mindenütt megtalálható magunk körül. Így testünk természetesen hozzá van szokva egy bizonyos alacsony szintjéhez. Ennélfogva az alacsony mennyiségű gamma-sugárzás nem okoz komoly egészségügyi problémákat.

Neutron sugárzás (bomlás)

tipikusan az atommaghasadáson belül termelődik, amely kulcsfontosságú szerepet játszik a nukleáris energia területén. Ez egy nagyon átható típusú sugárzás, amelyet legjobb magas neutron tartalmú anyagokkal, például paraffinnal vagy nagy mennyiségű vízzel lehet csak lezárni. A neutron sugárzás a sugárzásoknak egy nagyon ritka csoportja, amellyel csak az aktív atomreaktorok közelében lehet találkozni.

További sugárzást keresel az életedben? A banán a legradioaktívabb gyümölcs a világon, hiszen úgynevezett kálium-40 radioaktív izotópot tartalmaz. Egy banán elfogyasztása 0,1 mikroSievert sugárzásmennyiségnek felel meg.

A világon más helyek is vannak, amelyek természetes módon vagy történelmi okokból radioaktívak; ezekkel szemben az emberek azonban mégsem annyira előítéletesek, mint Csernobil vonatkozásában.

Mindezektől függetlenül mi kiemelten ügyelünk arra, hogy csernobili kirándulásod életed egyik legbiztonságosabb kalandja legyen.